egy kis földrajz   ł    látnivalók

 

Mecsek – látnivalók

Íme néhány gyöngyszem a Mecsek legszebb, legérdekesebb helyei közül, ha felkeltettük érdeklődésed, látogasd meg őket a hétvégén…

1)     Abaligeti barlang

 

A Mecsek egyik legismertebb és legnépszerűbb természeti látnivalója. A  víz eróziós tevékenysége által alakított formavilága következtében régebben a világ száz természeti csodája közé sorolták.
A folyamatos kutatások nyomán vált ismertté a gyalogosan, kényelmesen megtekinthető 466 méteres főág és a három, nehezen járható mellékág. A barlang, az emberi szem számára láthatatlanul, ma is változik. Erről a járat teljes hosszában folyó patak gondoskodik.

 

Forrás: http://www.abaliget.hu/drupal/?q=node/14

 

 

 

 

2)     Babás szerkövek

Kővágószőlős felett, a Jakab-hegy déli oldalában található a Mecsek egyik legszebb természeti látványossága, az érdekes vörös homokkő alakzatok, melyeket a víz és a szél koptatott ilyen változatos alakúvá az évszázadok során. Ahhoz, hogy megpillanthassuk őket, kissé le kell térnünk a piros háromszög jelzésű turistaútról. A sziklákra kimászva gyönyörű kilátásban lesz részünk, de azért legyünk óvatosak, mert igen magasan állunk.

3)     Máré vár

Máré vára a Keleti-Mecsek erdővel övezett hegycsúcsán áll, Magyaregregy határában. A hajdani lovagvár római kori fa őrtorony helyén épült a XIII. században, gótikus stílusban. Károly Róbert 1316-ban Bogár Istvánnak adományozta vitézsége jutalmául az addig királyi birtokot. A XVI. században reneszánsz stílusban újjáépítették. Az ásatások során szépen faragott kő ajtó- és ablakkeretek, lépcsőfeljáró és díszes sarokkandalló maradványai kerültek elő. 1543-ban a törökök részben elpusztították, de még 1572-ben is őrségük állomásozott itt. 1698-ban a pécsi püspök birtokaként, már csak elhagyott romként említik. Ezután közel háromszáz évig gazdátlanul állt a vár, míg az 1960-as években felújították. A 7. képtől kezdve látható a bejárat a várba.

 

4)     Zsongorkő

Zsongor-kő a Jakab-hegy déli oldalán korláttal ellátott kiugró vörös homokkő szikla, melyről a Dél-baranyai-síkságra nyílik csodálatos kilátás. 1892-ben alakították ki lépcsőit és helyezték el a korlátot. 540 méter magasan van ez a természetes kilátóhely. A Mecsek legcsodálatosabb pontja, innen madártávlatból vehetjük szemügyre az alattunk elterülő síkságot. Jól látszik innen Kővágószőlős és Cserkút, távolabb a pellérdi halastavakat is megpillanthatjuk, míg a látóhatár szélén már a villányi hegység vonulatai bukkannak elő.

 

5)     Mandulás

A Mandulás a pécsiek kedvelt kirándulóhelye, tűzrakóhelyek, esőház, padok, sőt a gyerekek részére játszótér is található a tisztáson. Az esőház felett még a TV torony is megpillantható.

 

6)     Tettyei romok

Szatmári György 1505-1521 között volt Pécs püspöke. A püspöki palota bővíttetése mellett reneszánsz palotát építtetett a Tettyén, melynek csak romjai láthatók napjainkban. A palota egyemeletes, U alakú épület volt, dél felé nyitott udvarral. Dél-keleti oldalán torony kapcsolódott a falhoz, maradványai napjainkban is láthatóak. A török hódoltság idején dervisek éltek a palotában, az elnevezés is innen származik, a török derviskolostor neve tekke. A bektasi dervisek Tirana határában álló központi kolostorát az albánok ma is Tettyének nevezik. A palota épségben kerülhetett a törökök kezébe, akik csekély változtatással használták fel saját céljaikra. A jelenleg még álló falakon török átépítés nyomokban sem lelhető fel. A XVIII. század végén lakatlanná vált. A romok elbontására engedélyt adott a város vezetősége, azonban a magas bontási ár miatt mégsem került elbontásra a falak nagyrésze. A viszonylag ép falfelületeket 1904-ben konzerválták. A romok előtt álló szökőkutat a Zsolnay Gyárban készítették.

 

7)     Pálos kolostor romjai

Bertalan pécsi püspök 1225. körül Szent Jakab apostol tiszteletére kolostort építtetett - innen ered a hegy elnevezése - az itt élő remeték számára. Később a remeték a magyar alapítású pálos szerzetesrendhez csatlakoztak. A török hódoltság alatt szűnt meg itt az élet. A törökök kiűzése után nem kapták vissza a kolostort a pálosok, így az pusztulásnak indult. 1736-ban Fonyó Sándor nagyprépost világi remeték részére rendbe hozatta a templomot és egy emeletes kolostorépületet építtetett a középkori alapokra. 1780-ban II. József rendelete a remetéket szétoszlatta, az épületek lassan pusztulásnak indultak. A templom berendezési tárgyait a környékbeli templomok közt osztották szét.

 

8)     Remete-rét

Remete-réten lévő tisztáson esőbeálló, szalonnasütő helyek és sok-sok pad található. Autóval is megközelíthető. A rét elnevezéséről két történetet is ismerünk. Az egyik szerint Török Antal pálos szerzetes, aki Szentkúton remetéskedett, gyakran járt ide elmélkedni, erről kapta a nevét a szép rét. A másik változat szerint a remeték kaszálója volt a terület.

 

 

Az itt olvasható információkat a  http://www.mecsekkapu.hu/Travel/TouristGuideBook.aspx honlapon találtuk, amennyiben további érdekességeket szeretnél olvasni a Mecsek látnivalóiról, látogasd meg Te is.